Sövények és fák telepítési távolsága és magassága
Szakmai útmutató a megfelelő növényhely megtervezéséhez
Egy sövény vagy egy fa telepítésekor az egyik leggyakoribb kérdés:
Milyen távolságra ültessük a kerítéstől vagy a telekhatártól?
A kérdés egyszerűnek tűnik, a helyes válasz azonban ennél összetettebb.
A növénytelepítésnél egyszerre kell figyelembe venni:
- a növény várható végleges magasságát;
- a növény várható szélességét;
- a gyökérzet térigényét;
- a lombkorona fejlődését;
- a tervezett metszési rendszert;
- a kerítés és az épületek helyzetét;
- a közlekedési felületeket;
- a közműveket;
- a szomszédos ingatlan használatát;
- valamint az adott település helyi előírásait.
A legfontosabb alapelv:
A telepítési helyet nem a növény mai mérete, hanem a növény várható végleges mérete alapján kell megtervezni.
1. Két különböző távolságot kell megkülönböztetnünk
A „telepítési távolság” kifejezést gyakran két különböző értelemben használjuk.
Jogi telepítési távolság
Ez az a minimális távolság, amelyet az adott területre vonatkozó jogszabály vagy helyi önkormányzati rendelet meghatározhat.
Kertészeti telepítési távolság
Ez az a távolság, amelyet a növény várható fejlődése, a sövény kialakítása, a metszhetőség, a fenntarthatóság és a kert használhatósága alapján szakmailag célszerűnek tartunk.
A kettő nem feltétlenül azonos.
Fontos: a jogilag megengedett minimális telepítési távolság nem automatikusan azonos a kertészeti szempontból optimális távolsággal.
2. Mit mond a jelenlegi országos szabályozás a sövényről?
A jelenlegi országos szabályozás szerint a telek határvonalain, az eltérő jogszabályi rendelkezések figyelembevételével, kerítés és élősövény létesíthető.
Az élősövényt a tulajdonosnak a telekhatáron belül kell létesítenie és fenntartania, és úgy kell gondoznia, hogy az ne nyúljon túl a telekhatáron.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden magyarországi településen ugyanaz a konkrét ültetési távolság alkalmazható.
A helyi önkormányzati rendeletek további követelményeket határozhatnak meg.
Ezért jogi kérdésben mindig az adott ingatlanra és településre vonatkozó hatályos helyi építési szabályzatot és önkormányzati rendeleteket kell figyelembe venni.
3. Van-e Magyarországon egyetlen kötelező távolság a sövény és a kerítés között?
Nincs olyan egyszerű, minden magyarországi településre érvényes általános szabály, hogy minden sövényt például pontosan 50 cm-re vagy 1 méterre kell ültetni a kerítéstől.
A helyi szabályozások településenként eltérhetnek.
Egyes önkormányzatok például a sövény várható magasságához vagy a növény várható méretéhez kapcsolódó távolságokat határoznak meg.
Ezért ha valaki konkrét ingatlan esetében szeretné meghatározni a jogilag megengedett telepítési távolságot, az adott település szabályozását kell ellenőrizni.
4. Miért nem célszerű automatikusan közvetlenül a kerítés mellé ültetni?
A jogi lehetőség és a kertészeti célszerűség két külön kérdés.
Egy fiatal sövénycsemete kezdetben keskeny és kis méretű. Néhány év alatt azonban a növény oldalhajtásokat fejleszt, vastagodik, szélesedik, és jelentős növénytömeget alakít ki.
Ha túl közel telepítjük a kerítéshez, hosszabb távon több probléma is jelentkezhet.
- Nehézzé válik a metszés. A kerítés és a növény közötti keskeny résben nehéz hozzáférni a növényhez.
- A kerítés karbantartása akadályozott lehet. Festés, javítás vagy kerítéscsere esetén a növény útban lehet.
- A hajtások átnőhetnek a szomszéd felé. A sövényt rendszeresen gondozni kell.
- A növény túlzsúfolttá válhat. A megfelelő légmozgás és fényellátás fontos a növény egészséges fejlődéséhez.
- A gyökérzet számára is helyet kell biztosítani.
5. A túl nagy távolság sem feltétlenül jó
Az ellenkező véglet sem optimális.
Ha a sövényt indokolatlanul távol ültetjük a kerítéstől, értékes kertfelületet veszítünk, és egy olyan sáv alakulhat ki a kerítés és a sövény között, amelyet külön kell gondozni.
A cél tehát nem a lehető legnagyobb távolság.
A cél a növény várható méretéhez és a fenntartási rendszerhez illeszkedő optimális telepítési távolság.
6. A végleges sövényméretből kell visszaszámolni
A sövény telepítési helyének meghatározásakor mindig a tervezett végleges állapotból érdemes kiindulni.
Nem azt kell megkérdezni:
„Mekkora ez a növény most?”
Hanem:
„Mekkora lesz a sövény néhány év múlva, amikor már elérte a tervezett méretét?”
Ha például egy sövényt 80–100 cm széles növényfallá szeretnénk nevelni, akkor a telepítési helyet úgy kell megválasztani, hogy a kifejlett növény teljes szélessége a saját ingatlanon belül tartható legyen.
7. A sövény magassága és szélessége összefügg
A magas sövény általában nagyobb térigényt jelent.
Egy 60–80 cm magas alacsony sövény egészen más térigényű, mint egy 2–3 méteres belátásvédelmi növényfal.
A magas sövény:
- nagyobb lombtömeget fejleszt;
- nagyobb oldalirányú teret igényel;
- rendszeresebb vagy erősebb metszést igényelhet;
- nagyobb szélterhelésnek lehet kitéve;
- és a fenntartása is több figyelmet igényelhet.
Ezért nem lehet minden sövényre ugyanazt a telepítési távolságot alkalmazni.
8. A sövény kerítéstől való távolsága és a növények közötti távolság nem ugyanaz
Két különböző távolságot kell megkülönböztetni.
A kerítéstől vagy telekhatártól mért távolság
Ez azt határozza meg, hogy hol helyezkedjen el a sövény a telken belül.
A növények közötti ültetési távolság
Ez azt határozza meg, hogy milyen sűrűn telepítjük egymás mellé a növényeket.
A kettőt nem szabad összekeverni.
9. Egy- vagy kétsoros sövény?
A sövény kialakítható egy vagy két sorban.
Egysoros telepítés: kevesebb növény szükséges, kisebb telepítési sávot igényel és egyszerűbb a fenntartása.
Kétsoros telepítés: nagyobb növénysűrűséget és gyorsabban kialakuló összefüggő növényfalat biztosíthat, ugyanakkor nagyobb helyigénnyel jár.
Kétsoros telepítésnél célszerű a növényeket úgy elhelyezni, hogy a két sor egymáshoz képest eltolva, úgynevezett cikk-cakk rendszerben álljon.
10. A Csodasövény® esetében különösen fontos a metszés
A Csodasövény® sajátossága, hogy metszéssel erőteljesen bokrosítható.
Az 1, 2 és 3 éves növényeknél egyaránt fontos a megfelelő visszametszés.
A Csodasövény® telepítés utáni indulása
A telepítést követő tavasszal a növényt körülbelül 10 cm-rel a talajszint felett visszametsszük. Ennek célja az erőteljes bokrosodás és az alulról zárt sövényszerkezet kialakítása.
A telepítési távolság megtervezésekor ezért nem az ültetés napján látható növényméretből kell kiindulni.
A várható végleges sövény méretét kell alapul venni.
11. Mikor tekinthető egy sövény jól megtervezettnek?
Egy jól megtervezett sövény esetében:
- a növények megfelelő sűrűségben állnak;
- a sövény alja nem marad indokolatlanul nyitott;
- a növény elegendő helyet kap a fejlődéshez;
- a kerítés hozzáférhető marad;
- a sövény metszhető;
- a növény nem nő át a szomszédos telekre;
- a sövény magassága összhangban van a környezetével;
- a gyökérzóna számára megfelelő hely áll rendelkezésre.
A jó sövény nemcsak szép, hanem hosszú távon fenntartható is.
12. A fák telepítése teljesen más megközelítést igényel
A fa nem sövény.
Egy fa esetében nemcsak a növény szélességével kell számolni, hanem:
- a törzs jövőbeli méretével;
- a gyökérzet kiterjedésével;
- a lombkorona átmérőjével;
- az ágak várható kinyúlásával;
- a fa magasságával;
- az épületektől való távolsággal;
- a közművekkel;
- a légvezetékekkel;
- a közlekedési útvonalakkal;
- és a szomszédos ingatlan használatával.
13. A fánál is a kifejlett állapotot kell figyelembe venni
A leggyakoribb hiba:
„Most még kicsi, ezért elfér.”
A telepítéskor egy fa gyakran csak néhány méter magas. Néhány év vagy évtized múlva azonban a korona többszörösére nőhet, az ágak elérhetik a szomszédos területet, a gyökérzet jelentősen kiterjedhet, és a fa árnyékot vethet épületekre vagy a kertre.
Ezért a fa helyét nem a vásárláskori mérete alapján kell kijelölni.
14. A fa és az épület közötti távolság
Épület közelében különösen fontos a megfelelő helyválasztás.
A korona:
- árnyékolhat;
- hozzáérhet a tetőhöz;
- akadályozhatja az eresz és a tető karbantartását;
- vihar esetén kockázatot jelenthet;
- és jelentős oldalirányú teret foglalhat el.
Nagyra növő fa esetén ezért célszerű már az ültetéskor úgy megválasztani a helyet, hogy a kifejlett korona számára elegendő tér álljon rendelkezésre.
15. Országos szabályozás a fák telepítésénél
A jelenlegi országos építési szabályozás a fák elhelyezésénél is meghatároz bizonyos követelményeket.
A szabályozás szerint a fa gyökérzete és lombkoronája nem veszélyeztetheti az építményeket és azok rendeltetésszerű használatát.
A lakóingatlan kerítésétől és épülettől – a közterületi határvonalon álló kerítés kivételével – a lombkorona mérete alapján meghatározott minimális távolságokat kell figyelembe venni:
| Fa várható lombkorona-mérete |
Minimális távolság |
| Nagy lombkoronájú fa |
legalább 3 m |
| Közepes lombkoronájú fa |
legalább 2 m |
| Kis lombkoronájú fa |
legalább 1 m |
A konkrét telepítés előtt mindig ellenőrizni kell az adott település hatályos helyi építési szabályzatát és önkormányzati rendeleteit is.
16. Közlekedésbiztonság: a sövény magassága sem mindegy
Utcafronton a sövény magasságát nemcsak a belátásvédelem szempontjából kell megtervezni.
A növényzet nem akadályozhatja:
- a gyalogos közlekedést;
- a járművek közlekedését;
- a kapubejárást;
- a közlekedési csomópontok beláthatóságát.
Különösen fontos ez útkereszteződések, kapubejárók és keskeny járdák közelében.
17. A közművek is meghatározzák a telepítés helyét
Sövény vagy fa telepítése előtt érdemes megvizsgálni, hogy található-e a közelben:
- vízvezeték;
- szennyvízvezeték;
- gázvezeték;
- elektromos vezeték;
- távközlési vezeték;
- drénrendszer;
- öntözőrendszer.
A növény gyökérzónája idővel jelentősen nagyobb lehet, mint amire a telepítéskor számítunk.
18. A jó telepítési távolság egyik legfontosabb ismérve: hozzáférhetőség
A telepítésnél nemcsak a növény fejlődésére kell gondolni.
A növényt a következő években gondozni is kell.
Érdemes már ültetéskor megkérdezni:
- Hogyan fogom ezt a sövényt öt év múlva megmetszeni?
- Hogyan férek hozzá a kerítéshez?
- Hogyan tudom karbantartani a sövény szomszéd felőli oldalát?
- Hogyan tudom később javítani vagy cserélni a kerítést?
- Hogyan férek hozzá az öntözőrendszerhez?
19. A „falig ültetés” gyakori hiba
Sokan úgy gondolkodnak:
„A sövénynek a kerítésnél kell lennie, ezért ültessük közvetlenül mellé.”
Ez logikusnak tűnik, de hosszú távon sok esetben problémát okoz.
A sövénynek nem a kerítést kell elfoglalnia.
A sövény feladata a térhatárolás.
A kerítés és a növényfal között kialakított megfelelő fenntartási sáv hosszú távon sok gondot előzhet meg.
20. A jó sövénytervezés három méretet vesz figyelembe
1. Telepítési méret
A növény mérete az ültetéskor.
2. Nevelési méret
A növény mérete a következő években, amikor kialakítjuk a sövény szerkezetét.
3. Végleges méret
A sövény tervezett magassága és szélessége a fenntartott állapotában.
A telepítési helyet elsősorban a harmadik alapján kell meghatározni.
21. Gyakori telepítési hibák
- A növény mai mérete alapján tervezünk.
- Minden növényre ugyanazt a távolságot alkalmazzuk.
- Csak a magasságot vesszük figyelembe.
- Nem számolunk a sövény szélességével.
- Nem gondolunk a későbbi metszésre.
- Nem számolunk a kerítés későbbi javításával.
- Figyelmen kívül hagyjuk a helyi szabályokat.
- A fát sövényként kezeljük.
22. Sövény vagy fa? Nem ugyanaz a tervezési feladat
A sövény egy tervezett, összefüggő növényfal. A magassága és szélessége rendszeres metszéssel szabályozható.
A fa önálló, hosszú életű növényegyed. A kifejlett lombkorona, törzs és gyökérzóna jelentős térigényt jelenthet, ezért a helyét sokkal hosszabb távra kell megtervezni.
23. A jó telepítési döntés hosszú évekre szól
Egy sövény esetében is években, egy fánál gyakran évtizedekben kell gondolkodni.
A rossz helyre ültetett növény problémája nem feltétlenül az első évben jelentkezik.
Lehet, hogy csak öt év múlva válik nyilvánvalóvá, amikor:
- a sövény már túl széles;
- a fa lombkoronája eléri a tetőt;
- a gyökérzet akadályozza a burkolatot;
- a növény átnő a szomszédhoz;
- vagy a metszés már csak komoly munkával végezhető el.
Ezért a növénytelepítésnél az egyik legjobb szakmai szemlélet:
Ne a mai növényt tervezzük meg, hanem a holnapi növényt.
24. Gyakorlati döntési modell
Mielőtt sövényt ültetünk, érdemes a következő kérdéseket végigvenni:
- Milyen magas sövényt szeretnénk?
- Milyen széles lesz várhatóan?
- Mennyire tömör növényfalat szeretnénk?
- Egy vagy két sorban telepítünk?
- Mennyi hely marad a kerítés és a sövény között?
- Milyen helyi előírások vonatkoznak az ingatlanra?
25. Összefoglalás
A sövény és a fa megfelelő telepítési helyének meghatározása nem egyetlen centiméterérték kiválasztása.
Ez növénybiológiai, kertészeti, műszaki és jogi szempontokat egyszerre figyelembe vevő tervezési feladat.
A helyes döntéshez ismerni kell:
- a növény várható magasságát;
- várható szélességét;
- gyökérzónáját;
- a tervezett metszési rendszert;
- a kerítés és épületek helyét;
- a közműveket;
- a közlekedési viszonyokat;
- a szomszédos ingatlanok helyzetét;
- és az adott település hatályos helyi szabályait.
A legfontosabb szakmai szabály
Ne azt kérdezzük, hogy „Milyen közel ültethetem a kerítéshez?”
Hanem:
„Mekkora növényfalat szeretnék, és mekkora helyre lesz szüksége ennek a növénynek hosszú távon ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön, szabályosan fenntartható legyen, és a szomszédos ingatlan használatát se zavarja?”
Ha ezt a kérdést tesszük fel először, a megfelelő telepítési hely már sokkal könnyebben meghatározható.
A jó sövény nem attól jó, hogy közel van a kerítéshez.
Attól jó, hogy hosszú éveken keresztül ott tud maradni,
ahol eredetileg megterveztük.
Szakmai megjegyzés: A növények telepítésére vonatkozó jogi előírások településenként eltérhetnek és időről időre változhatnak. A konkrét ingatlan esetében mindig az aktuálisan hatályos országos és helyi önkormányzati szabályozást kell ellenőrizni. A jelen anyag kertészeti tájékoztató, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.
